A liturgia (leitourgia) görög eredetű szó, közösségi szolgálatot jelent,
a laosz (= nép) és ergon ( = mű, munka , szolgálat) összetételéből keletkezett.
A liturgia eredetileg a görögöknél olyan cselekményt jelentett, amely nem magánhaszonra, hanem a köz, a nép érdekében történt.
A liturgiát Isten népe, vagyis az Egyház végzi, amikor énekkel, szóval, cselekedettel kifejezi Isten iránti szeretetét és tiszteletét az imádkozásban, áldozatbemutatásban. A liturgia az embereket megszenteli, s nekik kegyelmet közvetít. A liturgia a vallásos élet legfőbb forrása. A kinyilatkoztatott igazságokat úgy tárja elénk, hogy azokat a résztvevő akarati és érzelmi világával is magáévá teszi. Miközben a hívő megmutatja a kötelező hódolatát, szeretetét Istennek, megszentelődik.
Ugyanakkor a liturgia mint szent cselekmény :párbeszéd és életcsere Isten és ember között. A liturgia az egész egyház és minden egyes tagjának ünnepe is.
A liturgiát csak meghatározott helyen és időben végzik: püspöki székesegyházban, a plébániai, apátsági, kolostori templomban, egyházközösségben, családban, csoportban.
A liturgikus cselekmények központja a szentmise(Eucharisztia), minden szentség hozzá van rendelve. A liturgiához tartoznak a szentelmények és áldások, a zsolozsma (napszakok imádsága), igeliturgiák és körmenetek.
A liturgia alanya Krisztus, aki papi hatalmát az Egyház által gyakorolja.
A liturgia történelmi fejlődésben alakult ki, vannak benne megváltoztathatatlan isteni, és megváltoztatható, emberi eredetű részek.
A liturgia egyházi, mert annak az egyháznak a hivatalos cselekménye, amelyben maga Krisztus van jelen, és közösségalkotó, mert az egyháznak, mint közösségnek a cselekménye.
A liturgia része az Egyház életének, tehát gondoskodni kell arról, hogy az élettel szoros kapcsolatban legyen.A liturgia elemei:

az imádság (fajtái: dicsérő, hálaadó, kérő, engesztelő)
jel, jelképek, (szimbólumok), amelyek a liturgia fontos részét képezik.
A jelek, jelképek (szimbólumok) felsorolásánál megkülönböztetjük:

a kéz jeleit: ( pl: áldó kezek, kiterjesztett kezek, összezárt kezek)
a test jeleit: ( pl: állás, térdelés, leborulás, meghajlás, csók)
jelképeket a természet világából: (víz, tűz, gyertya, olaj, tömjén, só, hamu, kenyér és bor)
jelképeket az emberi kéz alkotásaiból: ( a templomok berendezése, az oltár és felszerelése, keresztelőkút , valamint egyéb tárgyak mint pl. a gyóntatószék )

Forrás: egyhaziprotokoll.hu

 

RÓMAI KATOLIKUS LITURGIKUS SZÍNEK

A liturgikus színek kifejezés a katolikus egyház liturgiájában, elsősorban a szentmisén használatos egyes ruhák – elsősorban a pap stólája és a miseruha –, valamint egyéb textíliák (pl. a kelyhet takaró vélum) színére vonatkozik. Az egyes színek az aktuálisan végzett liturgia jellegére utalnak, elsősorban arra, hogy az egyházi év mely szakaszában járunk, illetve arra, hogy az adott istentiszteleti cselekménynek ki vagy mi a „témája”.

Fehér

A karácsonyi és húsvéti időszak, valamint a másként nem szabályozott főünnepek és ünnepek színe. Ugyancsak fehér színt használnak kisgyermekek temetése során.

Arany

A fehér szín ad libitum (azaz „tetszés szerinti”, korlátlan, bármikor alkalmazható) helyettesítője.

Viola (lila)

A bűnbánat színe, s mint ilyen, a két bűnbánati időszakban, adventben és nagyböjtben használatos. Ugyancsak viola színű stólát hord a pap a közösségi bűnbánati szertartások, ill. az egyéni gyóntatás során. Ugyancsak elterjedt a viola szín használata gyászmisék és temetések alkalmával: a hagyományos fekete szín helyettesítése a bűnbánat színével utalás a halál keresztény szemléletére. Eszerint a halál elsődlegesen nem az elmúlás és a gyász szomorú eseménye, hanem az Istenhez való megérkezés ünnepe, amelynek viszont előfeltétele a bűnöktől való megtisztulás.

Piros

A Szentlélek, valamint – más jelentéskörben – a vértanúság színe. Első jelentésében pünkösdkor, illetve bérmáláskor használatos, második jelentésében a Jézus szenvedésére emlékező két napon: virágvasárnapon és nagypénteken, valamint a vértanú szentek ünnepein és emléknapjain.

Fekete

A halál és a gyász színe, s mint ilyen, gyászmisék és temetések alkalmával használatos. (Vö. fentebb: Viola.)

Zöld

Az évközi idő színe. Hétköznapokon, kiv. főnapokon használják.

Rózsaszín

Az öröm színe, s mint ilyen, két olyan napon használatos, amelynek mondanivalójában az öröm áll. Egyébként mindkettő egy bűnbánati időszak közepére esik: az egyik advent 3. vasárnapja (ún. „Gaudete-vasárnap”), a másik nagyböjt 4. vasárnapja („Laetare-vasárnap”).

Kék

A Szűzanya színe, amely az ő tiszteletére tartott miséken használható ad libitum akkor, ha más szín használata nincs előírva.

Forrás: egyhaziprotokoll.hu

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZENTMISÉRŐL

részletek Dr. Szunyogh Xavér Ferenc misszáléjából Kiadta a Szent István Társulat, 1933. (Ezen írás tanulmányozásakor, ami az Egyház hagyományos, tridenti rítusú miserendjét nemcsak bemutatja, de elmagyarázza és kialakulásának történetét is elmeséli, könnyebben megérthetjük a Novus Ordo azon újításait, amit a régi, őskeresztény liturgiára való hivatkozással (ürüggyel) tettek be a szentmisébe. A misszále sokszor olyasmit hangsúlyoz a magyarázatokban, ami mára teljesen a másik végletbe csapott át. Például felhívja figyelmünket, hogy a szentmise nem csak Krisztus keresztáldozata, hanem az Egyházzal együtt a hívek is együttáldozók(lásd az Oratre frates-nél mondottakat). A Novus Ordo-ban a másik véglet uralkodik: annyira kiemelik a hívek szerepét, hogy a szentmise lényege, vagyis annak tudata vész el, hogy a szentmise valójában Krisztus keresztáldozatának megjelenítése, vértelen megismétlése.)

 

A SZENTMISE SZERTARTÁSAINAK MAGYARÁZATA1. A szentmiseáldozat lényeges részét maga az Úr Jézus alapította az utolsó vacsorán. Ez alkalommal a zsidó Pascha ünnepét ülte meg az Úr tanítványaival együtt, és ehhez kapcsolta az Oltáriszentség megalapítását. A Pascha ünnepe hálaünnep volt a zsidóknál annak emlékére, hogy kiszabadultak az egyiptomi fogságból és az öldöklő angyal pusztításából. Ezért megemlékeztek az Úristen nagy jóságáról, és nagy hálaadó imádságokat mondottak, melynek szertartása meg volt szabva. Útrakészen, felöltözve fogyasztották el a húsvéti bárányt és a kovásztalan kenyeret, és közben a családatya egy serlegből bort adott a jelenlevőknek. Ezt a szertartást végezte el az Úr Jézus, de valamit hozzátett: a kenyér átadása előtt azt átváltoztatta szent testévé és a bort átváltoztatta szent vérévé, és meghagyta, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére.

     Valahányszor tehát az apostolok és az első keresztények megemlékeztek az Úr parancsairól, ezt a Pascha szertartást végezték el, de nem a zsidóknál szokásos módon, hanem ahogy azt az Úr Jézus végezte az utolsó vacsorán.

2. E mellett az évenként megismétlődő Pascha-szertartás mellett volt a zsidóknak egy hetenként ismétlődő istentiszteletük: a sabbath (szombat) napi istentisztelet. Az evangélium egyik elbeszéléséből tudjuk, hogy az Úr Jézus maga is részt vett ezen (Luk 4,16). Ez a zsidóknál nagy vonásokban a következőképpen folyt: elmondtak néhány imádságot, azután két olvasmány következett, az egyik Mózes öt könyvéből, a másik a prófétákból. A két olvasmány közt énekeltek, és utána pedig a jelenlevők közül valaki beszédet mondott. Ilyen alkalommal prédikált az Úr Jézus is, meg az apostolok is. A zsidóból lett keresztények is megtartották ezt a szokást, és ehhez hasonló istentiszteletet tartottak.

3. Az „Apostolok Cselekedetei”-ből világosan látható, hogy eleinte ez két, teljesen különböző istentisztelet volt. Az elsőt este tartották, és össze volt kötve még szeretetlakomával (agapé). De, mert ez már az apostolok idejében sok visszaélésre adott alkalmat, nagyon hamar megszüntették. És csakhamar nem este végezték, hanem hajnalban. (Plinius levele szerint már Trajanus császár idején így volt.) Előtte azonban egész éjjel virrasztottak, és az éjjelt imádsággal, énekkel, szent olvasmányokkal töltötték. Ennek volt a neve: vigília. Ezeket a vigíliákat úgy végezték, mint a zsidó szombat-napi istentiszteletet – és így ebből az eleinte két külön istentiszteletből alakult ki a mai szentmise.

4. A szentmise szerkezetében ma is világosan meg lehet ezt a két részt különböztetni. Az első rész a zsidók szombat-napi istentiszteletéből, illetve az őskeresztény vigíliákból fejlődött ki, és ma is imádságokból és énekekből, azután szent olvasmányokból és azok magyarázatából áll. Ezt nevezik a hittanulók miséjének, mert ezen az első keresztény századokban a még meg nem keresztelt hívők, akik csak készültek a keresztség felvételére, is részt vehettek.

     A szentmise második részét, mely az utolsó vacsora-szertartásból alakult, úgy, ahogy az Úr Jézus végezte, a hívők miséjének nevezzük. Ezen csak a megkeresztelt hívők vehettek részt, mert csak ők áldozhattak. Ez a rész ugyanis a szentmisében a tulajdonképpeni áldozat, és ma is ezen a részen kell minden vasárnapon és parancsolt ünnepen a hívőknek halálos bűn terhe alatt részt venniük.

5. Ehhez a két fő részhez csatlakozott a X. századtól egy bevezető rész, mely addig a pap magányos előkészülete volt a sekrestyében. Továbbá egy befejező rész, mely kerek egésszé teszi a szentmisét. Ezek után könnyű megérteni a szentmisének mai szerkezetét:

 

 Bevezető rész

I. főrész:A hittanulók miséje

a.) Imádságok és énekek

b.) Szent olvasmányok

II. főrész:A hívők miséje

a.) Az adományok előkészítése

b.) Az adományok átváltoztatása és Istennek való átadása

c.) Az átváltoztatott adományok visszaadása Befejező rész A plébániai vasárnapi ünnepélyes misék elején a miséző pap a szenteltvízzel meghinti a jelenlevőket. Ennek szertartása egy antifónával (a zsoltárokat bevezető és befejező kétszólamú ének) kezdődik, melyet a pap kezd el és a kórus (a hívők) folytat: Asperges me, Domine – Hints meg engem, Uram (húsvétkor: Vidi aquam – Láttam a vizet). És egy verssel és imádsággal fejeződik be. Ez a nagymisék előtti szenteltvízzel való meghintés a hívőket saját megkeresztelkedésükre és a keresztségben tett ígéreteikre kell emlékeztesse, és bennük a keresztségben elnyert isteni kegyelemért való hálát kell felébressze. A híveknek hittel tele, a belső megtisztulás iránti nagy vággyal kell imádkozni.

 

A SZENTMISE FAJTÁI1. A csendes mise

A legegyszerűbb módja a szentmise bemutatásának. A pap csak a ministránssal megy az oltárhoz, és ott olvassa a szentmisét. Sem maga nem énekel, sem pedig a kórus (vagy a hívek) nem énekli a liturgikus énekeket. A népet legalább egy ministráns képviseli. Szükség esetén nő is helyettesítheti, csak nem mehet az oltárhoz, és nem térdelhet az oltár lépcsőjére, hanem a padban térdelve felel, a pap pedig maga viszi át a könyvet és önt bort a kehelybe.

     Csendes mise alatt a hívek az evangélium és az utolsó evangélium alatt állnak, különben végig térdelnek, és nem válaszolnak sehol hangosan a papnak. Csendes ima alatt az oltáron a kétszer három gyertyából csak kétszer egy gyertya ég.

2. A párbeszédes mise

Tulajdonképpen az egyszerű csendes misének liturgikusabbá tétele azáltal, hogy a résztvevők nem pusztán hallgatják a szentmisét, hanem közösen felelnek és egyes imádságokat közösen mondanak el. a.) Szabad így közösen mondani mindazt, amit a ministráns mond a nép nevében; b.) lehet mondani közösen, amit a nagymisékben a kórus és az egész nép énekel.

3. Egyszerű nagymise vagy énekes mise

A pap egymaga megy az oltárhoz egy ministránssal, de a megfelelő részeket hangosan énekli, a kórus (hívek) is énekelve válaszol, mint az ünnepélyes nagy misében. Tömjénezés azonban nincsen és az evangéliumhoz sem visznek gyertyát. (A hívek viselkedése a nemrégen megjelent „Hívek magatartása a mise alatt” című írásban található.) 4. Ünnepélyes nagymise Ez az Egyház értelmében teljes fénnyel megünnepelt szentmise. Az oltáron virágok díszlenek és minden ragyogó fényben pompázik. A misekönyv már kinyitva fekszik az oltáron. Oldalt egy külön fehérrel letakart asztalon ott áll a kehely. A szentlecke oldalán három szék áll készen a pap, és két segédkezője számára. Két ministráns (eredetileg akolitus) is megy az oltárhoz égő viaszgyertyákkal és egy másik (eredetileg a turifer) a tömjéntartóval.

A hívek teendőinek, szentmise alatti viselkedésüknek leírásánál, fontos szerepet játszik, hogy milyen miséről van szó. A csendes misében a híveknek az áldoztatásig semmit sem kell mondaniuk. A párbeszédes misében mindent mondhatnak, amit különben a ministránsok válaszolnak. A vasár- és ünnepnapi (azaz énekes) misében rendszerint csak a ministránsok válaszolnak a papnak, úgy mint a csendes misében, de a hívek részt vesznek az éneklésben, tehát a Kyrie, a Glória (ha van), a Credo (ez vasárnap mindig van), a Sanctus, az Agnus Dei éneklésében.

A híveknek a pap bizonyos szavaira adott szokásos válaszai (ezek a misében többször előfordulnak):

Pap: Glória Patri, et Filio, et Spíritui Sancto

Hívők: Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, et in saecula saeculórum. Amen.

Pap: Osténde nobis, Domine, misericórdiam tuam – Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmadat

Hívők: Et salutáre tuum da nobis – És üdvösségedet ad meg nekünk

Pap: Dómine, exáudi oratiónem meam – Uram, hallgasd meg könyörgésemet

Hívők: Et clamor meus ad te véniat – És kiáltásom jusson eléd

Pap: Dóminus vobiscum – Az Úr legyen veletek

Hívők: Et cum spíritu tuo – És a te lelkeddel

Pap: Per ómnia saecula saeculórum

Hívők: Amen

 

A SZENTMISE RÉSZEI A szenteltvízzel való meghintés a nagymisék előtt A pap a szentmise megkezdése előtt egy ministránssal az oltár elé lép, elkezdi az éneket, majd megfordul és a hívek között végigmenve meghinti őket szenteltvízzel. Az ének így hangzik:

Pap: Aspérges me

Hívők, folyamatosan, amíg a pap a híveket a szentelt vízzel meghinti: Dómine, hyssópo, et mundábor; lavábis me, et super nivem dealbábor. (Zsolt 50,3) Miserére mei, Deus, secúndum magnam misericórdiam tuam. Glória Patri … Húsvéti időben az ének így hangzik:

Pap: Vidi aquam

Hívők: egrediéntem de templo, a látere dextro, allelúja et omnes, ad quos pervénit aqua ista, salvi facti sunt, et dicent, allelúja, allelúja. (Zsolt 117,1) Confitémini Dómino, quóniam bonus, quóniam in saeculum misericórdia ejus. Glória Patri … Majd amikor a pap visszatér az oltárhoz, ezt mondja: Osténde nobis, Domine, misericórdiam tuam (húsvéti időben hozzáteszi: Alleluja)

Hívők: Et salutáre tuum da nobis (Alleluja)

Pap: Dómine, exáudi oratiónem meam

Hívők: Et clamor meus ad te véniat

Pap: Dóminus vobiscum

Hívők: Et cum spíritu tuo

Pap: Orémus.., és elmond egy könyörgést, amelynek végén

Hívők: Amen

Ezután a pap a ministránssal kimegy.

 

A szentmise bevezető részeA szentmise szertartásában a bevezető rész a többinél újabb keletű. Kezdetben a pap magános előkészülete volt a szent áldozat bemutatása előtt, amit a sekrestyében csendben mondott el. Ma pedig a mise megkezdésekor az oltár lépcsőjén állva végzi, ezért is hívják lépcsőimádságnak. A lépcsőimádság áll: 1. a keresztvetés után a 42. zsoltárból egy antifonával és 2. a nyilvános bűnvallomásból a hozzátartozó könyörgésekkel, ezeket a pap alázatosan meghajolva mond, majd felmegy az oltárhoz és felérve, megcsókolja az oltárkövet.

     E bevezető rész alatt a hívek térdelnek, és vagy énekelnek vagy csendben figyelnek. A lépcsőimádság alatt rendszerint csak a ministráns válaszol a papnak, kivéve a párbeszédes misét (vagy ha nincs ministráns); ilyenkor a hívek vagy közülük valaki válaszol a papnak.

Ünnepélyes szentmisében most következik az oltár tömjénfüsttel való megfüstölése. A tömjén szép jelképe a tüzes, áldozatos léleknek és az égbe szálló, Istennek tetsző imádságnak. A körülterjedő felhő pedig mutatja az égből leáradó isteni kegyelmet. A tömjén továbbá a tiszteletnek is a jele, és ezért azt is tömjénnel veszi körül az Egyház, amit meg akar tisztelni.

     Gyakorta előfordul, hogy a tömjénezés közben a pap belekezd a Kyrie éneklésébe – amit a kórus, majd a hívek folytatnak –, ami ugyan már a hittanulók miséjének része, de mivel viszonylag hosszú időt vesz igénybe eléneklése, a hívek már a tömjénezés alatt énekelhetik, ha a pap erre jelzést ad.

 

I. főrész A hittanulók miséje

a.) A hittanulók miséjének imádságos része: Imádságok és énekek Fentebb már elmondtuk, hogy ez a rész eredetileg a zsidók sabbath-napi szertartásából fejlődött, úgy, ahogy a vigíliákon végezték az első keresztények, ezért ehhez hasonlóan imádságokból és énekekből meg a szent könyvek olvasásából áll. Ma már sokkal rövidebb, mint régen volt. Célja ennek a résznek, hogy az imádság és a hit tanítása által felkeltse bennünk az áldozathoz szükséges érzelmeket és lelkületet.

     Első felében imádságok és énekek vannak, mégpedig: 1. Introitus. 2. Kyrie. 3. Gloria. 4. Dominus vobiscum. 5. Collecta.1. Introitus (Bevonulásra: bemenetre való ének). A pap középről a misekönyvhöz megy és ott imádkozza. Régen egy antifonából és egy hosszabb zsoltárból állott. Ma csak az antifona maradt meg belőle és a zsoltár egy versszaka. De azért ma is – különösen, ha az egész zsoltárt figyelembe vesszük – megadja a mise hangulatát. Ezért nevezik a szentmise kulcsának is, és sokszor a kezdő szaváról nevezik el magát a misét (Requiem, Rorate) vagy a vasárnapot (Laetare vasárnap).

Az introitus alatt a hívek csendben vannak. (Kivéve, ha már a Kyrie-t éneklik.) 2. Kyrie. Ez is csak maradvány a régiből. Valamikor a mai litániához hasonló könyörgéseket mondott a pap és a nép mindegyikre ezt válaszolta: Kyrie eleison – Uram, irgalmazz. Később a litánia elmaradt, csak az Uram, irgalmazz, Krisztus kegyelmezz maradt, és a számuk kilenc lett: ebből az első három az Atyát, a második három a Fiút, az utolsó három a Szentlelket dicsőíti. Azt mondhatjuk, hogy az őskeresztény lélek hódolt ezzel a Kyrios, a Király, a végtelen felségű Isten előtt. A Kyrie-t a hívek állva a kórussal felváltva éneklik (csendes misében csak a pap mondja a ministránssal felváltva):

Kyrie eléison, Kyrie eléison, Kyrie eléison Christe eléison, Christe eléison, Christe eléison Kyrie eléison, Kyrie eléison, Kyrie eléison A pap gyakran csak a hívek éneklése után fejezi be a maga Kyrie imádságát, amit a ministránssal felváltva mond, de amint befejezte, belekezd a 3. Gloria éneklésébe (csendes misében csak mondja, mégpedig egyedül), amit ezután a kórus és a hívek állva és felváltva énekelve folytatnak. Ha a pap a Gloria alatt oldalt leül, akkor a hívek is leülnek, de amikor a pap feláll, ők is újra felállnak. A Gloria, ez az angyalok karácsonyi örömhírével kezdődő ének tulajdonképpen a Szentháromságot dicsőítő himnusz. De nem minden misében éneklik. Ha viola vagy fekete színben van a mise, továbbá az egyszerű, hétköznapi misékben elmarad. A Gloria a kereszténység bölcsődala, az imádás és hála éneke: az igazi angyali himnusz.

Pap: Gloria in excelsis Deo

Hívők: Et in terra pax homínibus bonae voluntatis. Laudámus te. Benedícimus te. Adorámus te. Glorificámus te. Grátias ágimus tibi propter magnam glóriam tuam. Dómine Deus, Rex caeléstis, Deus Pater omnípotens. Dómine Fili unigénite, Jesu Christe. Dómine Deus, Agnus Dei, Filius Patris. Qui tollis peccáta mundi, miserére nobis. Qui tollis peccáta mundi, súscipe deprecatiónem nostram. Qui sedes ad déxteram Patris, miserére nobis. Quóniam tu solus Sanctus. Tu solus Dóminus. Tu solus Altissimus, Jesu Christe. Cum Sancto Spíritu, in glória Dei Patris. Amen.

4. Dominus vobiscum. A szentmise a közösség istentisztelete, azért minden fontosabb imádság előtt – és most egy ilyen előtt vagyunk – a pap megcsókolja az oltárt és a nép felé fordulva mondja: Dominus vobiscum, amire (csendes misében csak a ministráns, különben) a hívők állva felelik: Et cum spíritu tuo. Az oltárt azért csókolja meg, mert az Krisztust jelenti és benne a szentek ereklyéi vannak, tehát ez a csók a hívőknek Krisztussal és a szentekkel való egyességét jelenti. A felszólítás pedig összeszedettségre hív fel, mert a pap a mi nevünkben imádkozik, a hívők viszont az Úr kegyelmét kérik a pap számára.

     A misében nyolcszor fordul elő ez a felszólítás, és valahányszor halljuk, hallgassunk rá, egyesítsük imádságunkat a pap közvetítésével az Egyházéval és imádkozzunk vele együtt.

5. Collecta (Könyörgés, annyit is jelent, mint összegyűjtött imádság). Az imádságos részt a napi könyörgés fejezi be. A pap mintegy az Egyház nevében összegyűjti a hívők imádságát és így mutatja be Istennek. Csodálatosan szépek ezek az ősrégi imádságok. Igazi remekmű akárhány, és sok tanulságot rejt magában. Nagyon jellemző, hogy a legtöbbje (az ősrégiek mind) az Atyaistenhez fordulnak és a Fiúisten közvetítését kérik. Így tanított ugyanis az Úr Jézus. Azt mondta először: mikor imádkoztok, mondjátok: Miatyánk… Majd máskor azt mondotta, hogy bármit kértek, az én nevemben kérjétek. Jellemző az is, hogy az Egyház imádságai mindig a közösség imádságai, ezért mindig többes szám van bennük: együtt és egymásért, hogy az imádságok igazán katolikus, egyetemes imádságok legyenek. Egy misében több collecta is lehet.

Minden könyörgés végén a hívek, akik a nagymisében pap ezen imádsága alatt állnak, ezt felelik: Amen. Ez a zsidó szó vagy annyit jelent, hogy igen, így van, vagy pedig, hogy így legyen. Tehát a közösség óhaját, vagy meggyőződését fejezi ki nagyon szépen.

 

b.) A hittanulók miséjének tanító része: Szent olvasmányokMíg az előző részben mi szóltunk Istenhez és kifejeztük bánatunkat, vágyunkat, dicséretünket, hálánkat és kérésünket, addig a második részben Isten szól mihozzánk. Mégpedig először apostolai és prófétái által a szentleckében. Azután szent Fia által az evangéliumban. És végül az Egyház által a szentbeszédben. A két felolvasás közben van még egy ének. És az egészet befejezi a hitvallás, a Credo.1. Szentlecke (Lectio). A pap az oltár jobb oldalán olvassa (vagy énekli) a szentleckét, ami legtöbbször az apostoloknak, különösen Szent Pálnak a leveleiből való. De sokszor olvasnak fel részletet az Ószövetségből, főként adventben és nagyböjtben.

     A hívek a lecke alatt ülnek, párbeszédes misében a végén felelik: Deo gratias.

2. A két felolvasás közti énekek

a.) Graduale (Átvonulásra). A szentlecke után (kivéve a húsvéti időt) a graduale jön, amely ének mintegy visszhang a szentlecke szavaira. Legtöbbször a zsoltárokból vett részlet, melyet a pap mond, illetve nagymiséken a kórus énekel. A hívek ezalatt ülnek és hallgatnak.

b.) Alleluja. Valamikor még egy olvasmány volt, de ez ma már megszűnt, csak egyes régi misékben maradt meg, például a kántorböjtök szerdáin. Ez után is következett egy ének, az alleluja. Ma az olvasmány nincs már meg, de ez az ének megmaradt, és mintegy bevezetés az evangéliumhoz, az örömhír felolvasásához. Dallama nagyon gazdag és tele van ujjongással. Szent Ágoston mondja, hogy amikor a lélek már nem tudja szavakba foglalni örömét, akkor szavak nélkül csak énekel. Az Alleluja vége ilyen szöveg nélküli, örvendező dallam.

c.) Sequentia (Ünnepi ének). Hogy az Alellujának ezt a dallamát könnyebben meg tudják nevezni, a középkorban szöveget írtak alája. Ebből az eleinte prózai szövegből alakultak ki a sequentiák, vagyis a himnuszok. Valamikor nagyon sok volt, ma csak öt használatos, de ezek a világirodalom költői remekei között is az első helyen állnak. Ez az öt: 1. Húsvétkor a Victimae paschali laudes; 2. Pünkösdkor a Veni Sancte Spíritus; 3. Úrnapján a Lauda Sion Salvatorem, Aquinói Szent Tamástól; 4. gyászmisékben a Dies irae dies illa, Celanoi Tamástól, 5. a Fájdalmas Szűz ünnepén a Stabat Mater dolorosa, Jacobo de Toditól.

     Minthogy az Allelujának örvendező jellege van, azért nagyböjtben elmarad. Viszont a húsvéti időben a graduale marad el, és csak egy nagyobb Alleluja van.

d.) Tractus (Böjti ének). Nagyböjtben az Alleluja helyett a graduale után a tractus jön, ami egy zsoltárvers. Böjti jellegét az adja meg, hogy dallama komoly és szomorú hangulatú. A zsinagógai hagyománynak majdnem változatlan emléke ez az ének.

A hívek a két olvasmány közötti ének alatt – bármi is legyen az – ülnek és hallgatnak. Ünnepélyes nagymisében a kórus énekel, különben csak a pap mondja az énekeket az oltár jobb (lecke) oldalán.

3. Szent evangélium. Ez a hittanulók miséjének legfontosabb része, amelyben Isten az ő szent Fia, Krisztus által szól hozzánk. Minden misében a pap középen mélyen meghajolva imádkozik először, hogy méltón hirdethesse Krisztus szavát. Ezalatt a misekönyvet átviszik az oltár másik oldalára.

     Az evangéliumos könyvek maguk is az Egyház műtárgyai közé tartoznak. Régen külön helyen őrizték, mint ma az Oltáriszentséget, mert valóban az Úr Jézus, a „Verbum Dei” jelképének tartották. Ezért csókolja meg a pap az evangéliumot, ezért veszi ma is tömjénfüsttel körül.

Az evangélium felolvasása vagy eléneklése előtt:

Pap: Dominus vobiscum

Hívők: állva válaszolnak: Et cum spíritu tuo

Pap: Sequéntia sancti Evangélii secúndum (Mattheum, Marcum, Lucam, Johannem) Hívők, miközben homlokukra, ajkukra és mellükre keresztet rajzolnak: Glória tibi, Dómine – Dicsőség neked, Urunk A három keresztvetés (amit a pap is megtesz) azt jelképezi, hogy a hívek az evangélium szavait eszükbe vésni, ajkukkal mindig megvallani és szívükben megőrizni akarják, hogy így az evangélium szerint tudjanak élni. Mindnyájan állva hallgatják az evangéliumot, egyrészt, hogy kifejezzék tiszteletüket Krisztus tanítása iránt, másrészt pedig, hogy jelezzék szolgálatkészségüket, mellyel készek azonnal indulni az evangélium parancsának teljesítésére. Az evangélium végén a pap megcsókolja a könyvet. A jó hírért való hálájuk kifejezéseképpen mondják a

Hívők: Laus tibi, Christe – Dicséret neked, Krisztus 4. Szentbeszéd. Már a zsidóknál is a szent olvasmányok után azoknak magyarázata következett. Így tettek a keresztények is, és ezért szabály ma is, hogy a szentbeszédnek az evangéliumhoz kell csatlakoznia, és ha lehet a misében kell történnie. A szentmise teljességéhez hozzátartozik, hogy hallgassuk meg a prédikációban az Egyház által minket tanító Istent. Ha pedig elfogadható okból nem lehetünk jelen a szentbeszéden, akkor olvassunk a vasárnap folyamán valamely vallásos könyvből. De ne legyen vasárnapunk szentbeszéd hallgatása vagy szent olvasmány nélkül.

     Szentbeszédet a pap csak vasár- és ünnepnapon vagy valami rendkívüli alkalommal mond. A hívek ülve hallgatják. A szentbeszéd végén, ha a pap Laudetur Jesus Christus-szal fejezi be, a hívek válasza: In aeternum. Amen. (Dicsértessék a Jézus Krisztus – Mindörökké. Amen.) 5. Credo (Hitvallás). A tanító részt a niceai (325) és a konstantinápolyi (381) zsinat hitvallása fejezi be (csak vasár- és ünnepnapokon hangzik el). Isten szólt hozzánk háromféle módon. Az ő szavára az első felelet csak ez lehet: Hisszük mindazt, amit prófétái és apostolai (szentlecke), szent Fia (evangélium) és végül Egyháza (szentlecke) által tanít.

     Nem minden misében mondjuk a hitvallást. Mondjuk az ünnep titka miatt azokon a napokon, amikor valami olyan hittételt ünnepel az Egyház, ami a Credoban benne van; azután a tanítás miatt az apostolok, evangélisták és egyháztanítók és Mária Magdolna ünnepén; végül az ünnepélyesség miatt vasár- és ünnepnapokon

  • Bevonulás
  • Hívek üdvözlése
  • Bűnbánati ima
  • Uram irgalmazz! (Kyrie)
  • Dicsőség (Gloria)
  • Könyörgés
  • Olvasmány
  • Szentlecke
  • Alleluja
  • Evangélium
  • Prédikáció
  • Apostoli hitvallás
  • Egyetemes könyörgések
  • Felajánlás
  • Szent vagy (Sanctus)
  • Miatyánk
  • Isten Báránya (Agnus Dei)
  • Áldozás
  • Könyörgés
  • Áldás
  • Elbocsátás
  • Kivonulás

Kezdő ének
…….

Köszöntés

Pap: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Hívek: Ámen.

A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.
És a te lelkeddel.

Bűnbánat
…..

Pap: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.
Hívek: Gyónom a mindenható Istennek és nektek testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem.
Kérem ezért a boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre.

Esedezések

Uram, irgalmazz.
Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz.
Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz.
Uram, irgalmazz!

Dicsőítés
(Úrjövet és Nagyböjtkor nem imádkozzuk!)

Dicsőség a magasságban Istennek!
És a földön békesség a jóakaratú embereknek.
Dicsőítünk téged, áldunk téged, Imádunk téged,
hálát adunk Néked nagy dicsőségedért.
Urunk és Istenünk, Mennyei Király, Mindenható Atyaisten,
Urunk Jézus Krisztus: egyszülött Fiú, Urunk és Istenünk,
Isten báránya, az Atyának Fia,
Te elveszed a világ bűneit –
Irgalmazz nekünk!
Te elveszed a világ bűneit –
Hallgasd meg könyörgésünket!
Te az Atya jobbján ülsz –
Irgalmazz nekünk!
Mert egyedül Te vagy a szent,
Te vagy az Úr, Te vagy az egyetlen Fölség,
Jézus Krisztus,
A Szentlélekkel együtt, az Atyaisten dicsőségében.
Ámen.

Könyörgés

Pap: Könyörögjünk….
… a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te fiad által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökkön örökké.
Ámen.

Első olvasmány

Olvasmány …. próféta könyvéből.

Ez az Isten igéje.
Hívek: Istennek legyen hála.

Zsoltárének
……………………..

Második olvasmány

Szentlecke ……….. apostol ……….. leveléből.

Ez az Isten igéje.
Hívek: Istennek legyen hála.

Alleluja éneklése

Evangélium

Pap: Az Úr legyen veletek.
Hívek (felállva): És a te lelkeddel.

Pap: Evangélium Szent …………… könyvéből
Hívek: Dicsőség neked istenünk.

Pap: Ezek az Evangélium igéi.
Hívek: Áldunk téged Krisztus.

Szentbeszéd (prédikáció)

Hitvallás

Hívek (felállva): Hiszek az egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek,
minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.

Hiszek az egy Úrban: Jézus Krisztusban,
Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt –
Isten az Istentől, világosság a világosságtól,
valóságos Isten a valóságos Istentől -.
Született de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű és minden általa lett.
Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből,
megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett.
Poncius Plitátus alatt értünk keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra feltámadott az írások szerint,
fölment a mennybe, és ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat,
és országának nem lesz vége.

Hiszek a Szentlélekben, urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától és a Fiútól származik,
akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút.
Ő szólt a próféták szavával.

Hiszek az egy, szent, katolikus, és apostoli Anyaszentegyházban,
vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára,
várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet.
Ámen.

Hívek könyörgése

Bevezető ima
Felolvasó: előterjeszti a könyörgéseket

………………..

Hívek: Kérünk téged, halgass meg minket.

Felajánlási ének

A kenyér felajánlása

Áldott vagy urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Fölajánljuk néked, mint a föld termését, és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet kenyere.

Áldott legyen az Isten mindörökké.

A bor felajánlása

A bor és a víz titka által részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.

Áldott vagy urunk, mindenség Istene, mert a a te bőkezüségedből kaptuk a bort. Fölajánljuk néked, mint a szőlőtő termését, és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a lélek itala.

Áldott legyen az Isten mindörökké.

A pap csendes könyörgése

Alázatos lélekkel és töredelmes szívvel, kérünk Urunk, Istenünk, fogadj el minket, és legyen kedves színed előtt áldozatunk.

A pap kézmosása

Mosd le Uram bűneimet, és vétkeimtől tisztíts meg engem.

Hangos könyörgés

Pap: Imádkozzatok testvéreim, hogy áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt.

Hívek: Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot, nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk és az egész anyaszentegyház javára.

Felajánló könyörgés

…….

A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ámen.

Hálaadás

Válaszos ima

Pap: Az Úr legyen veletek!
Hívek: És a te lelkeddel

Pap: Emeljük föl szívünket!
Hívek: Fölemeltük az Úrhoz

Pap: Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek!
Hívek: Méltó és igazságos.

Megnyitó ének

Pap: Mert bizony méltó és igazságos, illő és üdvös,
Hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked,
Mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten,
Te jóságodban megalkottad az embert,
És ámbár igazságos ítéleted szerint kárhozatot érdemelt,
Irgalmadból mégis megváltottad, Krisztus, a mi Urunk által.
A te fölségedet általa dicsérik az angyalok,
És imádják az uralkodó szellemek, az égi hatalmak rettegik,
A mennyei seregek, az ég erői s a boldog szeráf kórusok
Ujjongva együtt tisztelik.
Add kérünk, hogy az ő szavukhoz társuljon szózatunk,
És alázatos megvallással mondjuk:

Ének: Szent vagy! Szent vagy! Szent vagy!
Mindenség Ura, Istene,
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet,
Hozsanna a magasságban! Áldott aki jön az Úr nevében!
Hozsanna a magasságban!

Pap: Valóban szent vagy Istenünk, és méltán dicsőít téged alkotásod, az egész teremtett világ, mert Fiad a mi Urunk Jézus Krisztus által, a Szentlélek erejével éltetsz és megszentelsz mindent, és népet gyűjtesz magad köré szüntelen, hogy napkelettől napnyugatig tiszta áldozatot mutasson be néked.

Hívek letérdelnek

Lélekhívás átváltoztatásra

Kérve kérünk tehát Istenünk, a Szentlélek által szenteld meg áldozati adományunkat, hogy teste és vére legyen Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, akinek rendelése szerint ezeket a szent titkokat ünnepeljük.

Az egyházalapítás elbeszélése

Ő ugyanis azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, és néked hálát adva áldást mondott, megtörte, majd tanítványainak adta és így szólt:
“Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik!”

A vacsora után ugyanígy, kezébe vette a kelyhet, és néked hálát adva áldást mondott, majd tanítváyainak adta és így szólt:
“Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára!
Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”

Hitünk titkának megvallása

Íme hitünk szent titka!
Hívek: Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk föltámadásodat, amíg el nem jössz.

Megemlékezés és fölajánlás

Annak emlékét ünnepeljük tehát Istenünk, hogy Fiad üdvösségünkért szenvedett, csodálatosan feltámadt, fölment a mennybe, és második eljövetelét várva hálás szívvel fölajánljuk néked ezt az élő és szent áldozatot.

Az áldozat bemutatása

Tekints kérünk egyházad áldozati adományára, ismerd föl benne Fiad áldozatát, amely által kiengesztelődni akartál.

Lélekhívás áldozáshoz

Add, hogy mi, akik az ő testét és vérét magunkhoz vesszük, Szentlelkével eltelve egy test és egy lélek legyünk Krisztusban.

Közbenjárást kérő imádság

1. az örök üdvösségünkért

Ő tegyen minket néked szentelt örök áldozattá, hogy elnyerhessük az örökséget választottaiddal, elsősorban Isten Anyjával a boldogságos Szűz Máriával, szent apostolaiddal, a dicsőséges vértanúkkal, Szent ….-el és minden szenttel együtt. Az ő közbenjárásukban bízva reméljük, hogy mindenkor megsegítesz minket.

2. a világért, az egyházért és vezetőiért

Kérünk Istenünk, hogy engesztelő áldozatunk hozzon az egész világnak békét és üdvösséget. Erősítsd meg hitben és szeretetben földi zarándokútját járó egyházadat: szolgádat, … pápánkat, …. püspökünket (vagy: engem méltatlan szolgádat), a püspökök testületét, a papságot, és egész megváltott népedet.

3. az egybegyűlt közösségért és az egész világért

Teljesítsd kegyesen házad népe kéréseit, hiszen te akartad, hogy színed elé álljunk. Jóságos Atyánk, vond magadhoz irgalmasan a világon szétszóródott valamennyi gyermekedet.

4. az elhunytakért

Elhunyt testvéreinket pedig, és mindazokat, akik a te kegyelmedben költöztek el ebből a világból, fogadd be jóságosan országodba, ahol reményeink szerint dicsőségben velük együtt mi is örökre gazdagon részesülünk. Krisztus a mi Urunk által, mert általa árasztod el minden jóval a világot.

Záróimádság

Őáltala, Ővele és Őbenne, a tiéd, mindenható Atyaisten a Szentlélekkel egységben, minden tisztelet és dicsőség, mindörökkön örökké. Ámen.

Az Úr imádsága

Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:

Hívek (fölállva): Miatyánk, ki vagy a mennyekben,
szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
miként a mennyben, azonképpen itt a földön is.

Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,
és ne viggy minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól.
Ámen.

Szabadíts meg kérünk urunk minden gonosztól, adj kegyesen békét napjainkban, hogy irgalmadból mindenkor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az örök boldogságot, és üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljöttét.
Mert tied az ország, a hatalom és dicsőség, mindörökkön örökké.

Békekönyörgés

Pap: Urunk Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak:
“Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek.”
Ne vétkeinket nézd, hanem egyházad hitét, és őrizd meg egyházadat szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét. Aki élsz és uralkodol, mindörökön örökké. Ámen.

Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.
És a te lelkeddel.

Köszöntsétek egymást a béke jelével!
Hívek: Legyen békesség köztünk mindenkor.

Kenyértörés

Ének: Isten báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nékünk!
Isten báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nékünk!
Isten báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét!

Hívek letérdelnek

Íme az Isten Báránya, íme aki elveszi a világ bűneit!
Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya.

Hívek: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

A pap áldozása

Krisztus Teste őrizzen meg engem az örök életre!
Krisztus Vére őrizzen meg engem az örök életre!

Áldozási ének
…………………….

A hívek áldozása
………………………

Krisztus Teste!
Ámen.

Könyörgés

Pap: Könyörögjünk
……..
… a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Ámen.

Hirdetések

Áldás

Pap: Az Úr legyen veletek!
Hívek (fölállva):  És a te lelkeddel.

Pap: Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: az Atya, + a Fiú és a Szentlélek.
Ámen.

A hívek elbocsátása

Pap: A szentmise véget ért, menjetek békével!
Hívek: Istennek legyen hála!

Ezután a pap oltárcsókja és tiszteletadása következik.

Éneklés

Hívek üdvözlése

 

Pap: Az Atya, a Fiú és Szentlélek nevében.
Hívek: Ámen.
Pap: A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal!
Hívek: És a te lelkeddel!

 

Könyörgés

 

Pap: Könyörögjünk (rövid csend: kéréseinkre gondolunk)
Istenünk, te a hitvesi köteléknek szent és fenséges értelmet adtál. Azt akartad, hogy a házassági szövetség Krisztusnak és az ő egyházának szent kapcsolatát jelezze. Add meg, kérünk, szolgáidnak, hogy amit hitükkel elfogadnak, az életükkel váltsák valóra. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön-örökké.
Hívek: Ámen.

 

Ószövetségi olvasmány

 

Ajánlott olvasmányok:
Ter 1,26-28.31a
Ter 2,18-24
Ter 24,48-51.58-67
Én 2,8-10.14.16a;8,6-7a
Sir 26,1-4.16-21 
Jer 31,31-32a.

 

Szentlecke

 

Ajánlott szentleckék:
Róm 8,31b-35.37-39
Róm 12,1-2.9-18; (rövidebb forma: Róm 12,1-2.9-13)
1Kor 6,13c-15a.17-20
1Kor 12,31-13,8a
Ef 5,2a.21-33; (rövidebb forma: Ef 5,2a.25-32)
Kol 3,12-17
1Pét 3,1-9
1Ján 3,18-24
1Ján 4,7-12
Jel 19,1.5-9a

 

Evangélium

 

Pap: Az Úr legyen veletek!
Hívek: És a te lelkeddel!

 

Ajánlott evangélium
Mt 5,1-12a
Mt 5,13-16
Mt 19,3-6
Mt 22,35-40
Jn 2,1-11
Jn 15,9-12
Jn 15,12-16
Jn 17,20-26

 

Pap: Ezek az evangélium igéi
Hívek: Áldunk téged Krisztus.

 

Házasságkötés szertartása

 

Pap: Kedves jegyespár! Eljöttetek ide a templomba, hogy az Úr megpecsételje és megszentelje szívetek szeretetét, egyházának szolgája és a hívek közösségének színe előtt. Krisztus Urunk bőséges áldását adja erre a szeretetre. Egy külön szentség kegyelmével gazdagít és erősít meg titeket, hogy kölcsönös örök hűségben vállalni tudjátok a házastársak szent kötelességeit. A házasság szentségének méltósága őszinte szándékot kíván tőletek. Feleljetek ezért az Egyház kérdéseire!

 

Pap: N., megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
Vőlegény: Igen! vagy Megfontoltam és szabadon jöttem! vagy Szabad elhatározásomból jöttem!

 

Pap: Ígéred-e, hogy leendő feleségedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
Vőlegény: Ígérem!

 

Pap: Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságtokat?
Vőlegény: Elfogadom! vagy Elfogadom őket!

 

Pap: Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint neveled őket?
Vőlegény: Ígérem!

 

Pap: N., megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?
Menyasszony: Igen! vagy Megfontoltam és szabadon jöttem! vagy Szabad elhatározásomból jöttem!

 

Pap: Ígéred-e, hogy leendő férjedet tiszteled és szereted, amíg a halál el nem választ benneteket egymástól?
Menyasszony: Ígérem!

 

Pap: Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságtokat?
Menyasszony: Elfogadom! vagy Elfogadom őket!

 

Pap: Ígéred-e, hogy Krisztusnak és az ő egyházának törvényei szerint neveled őket?
Menyasszony: Ígérem!

 

Pap: Kedves jegyespár! Most következik az a szent pillanat, amikor ünnepélyesen kinyilvánítjátok, hogy egymásnak házastársai akartok lenni.
Forduljatok egymás felé. Fogjatok egymással kezet, és én egybefonódott kezeteket átkötöm stólával annak jeléül, hogy házasságtok Isten előtt felbonthatatlan lesz.

 

Pap: N., nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarod-e a jelenlevő N.-t feleségül venni?
Vőlegény: Akarom!

 

Pap: Mondd tehát utánam: N., – Isten szent színe előtt – feleségül veszlek.

 

Pap: N., nyilatkozzál Isten és az Anyaszentegyház színe előtt, akarsz-e a jelenlevő N.-hez feleségül menni?
Menyasszony: Akarok!

 

Pap: Mondd tehát utánam: N., – Isten szent színe előtt – feleségül megyek hozzád.

 

Pap: Most megkötött házasságtokat az Egyház nevében érvényesnek nyilvánítom, és megáldom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Hívek: Ámen.
Pap: Ti pedig, testvéreim, akik itt jelen vagytok, legyetek tanúi e szent életszövetség megkötésének, amely Krisztus Urunk szavai szerint felbonthatatlan: “Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!” (Mt 19,6)

 

Eskü

 

Pap: Most pedig, ősi magyar szokás szerit, esküvel is erősítsétek meg azt, amit az imént egymásnak ígértetek! Tegyétek ujjatokat a feszületre, és mondjátok utánam az eskü szavait!
(Először a vőlegény, majd a menyasszony)
Isten engem úgy segéljen, Nagyasszonyunk a boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentjei,
(csak a vőlegény) hogy téged N. szeretlek, szeretetből veszlek feleségül
(csak a menyasszony) hogy téged N. szeretlek, szeretetből megyek hozzád feleségül,
Isten rendelése szerint, az Anyaszentegyház törvénye szerint, és téged el nem hagylak, holtomiglan-holtodiglan semmiféle bajban.
Isten engem úgy segéljen!

 

Gyűrűk megáldása

 

Pap: Áldd meg Istenünk, ezeket a gyűrűket, hogy az új házastársakat mindig emlékeztessék kölcsönös szeretetükre és hűségükre! Krisztus, a mi Urunk által.

Hívek: Ámen.
Pap: Csókoljátok meg a hűség gyűrűjét, húzzátok egymás ujjára és mondjátok utánam:
(először a vőlegény, majd a menyasszony)
N. – viseld ezt a gyűrűt – szeretetem és hűségem jeléül: – az Atya, – a Fiú – és a Szentlélek nevében!
N. – viseld ezt a gyűrűt – szeretetem és hűségem jeléül: – az Atya, – a Fiú – és a Szentlélek nevében!

 

Egyetemes könyörgések (többféle lehet)

 

Pap: Testvéreim! Imádkozzunk, hogy a most megkötött életszövetség Isten dicsőségét szolgálja, és az igaz keresztény élet iskolája legyen!
Add meg, Urunk, az új házastársaknak, hogy érdemszerző életükkel gyarapítsák egyházad kegyelmi kincseit!
Add meg, Urunk, hogy egymást önzetlenül szeressék, és ezáltal az irántad való szeretetben is erősödjenek!
Add meg, Urunk, hogy példájukból összetartást, megértést és jóindulatot tanuljon a világ!
Add meg, Urunk, hogy egymást mindig áldozatkész lélekkel segítsék a földi és az örök élet útján!
Add meg, Urunk, hogy kölcsönös szeretetük a világ csábításai között is megtartsa őket a hűség kötelékében!
Pap: Kérünk, mindenható Istenünk, tekints kegyesen híveidre, akiket sírig tartó életszövetségben kapcsoltál össze egymással! Kegyelmed segítse őket földi kötelességeik teljesítésében, és tegye méltóvá az örök boldogságra! Krisztus, a mi Urunk által.

 

Nászáldás

 

Pap: Most, kedves testvéreim, kérve kérjük Urunkat, hogy erre a szolgájára, ki egyesével házasságra lépett Krisztusban, árassza jóságosan áldását, és akiket összeköt ez a szent szövetség (Krisztus testének és vérének szentsége által) szeretetben egy szív és egy lélek legyenek!
Istenünk, te hatalmad erejével a semmiből megteremtetted a világot, majd miután a mindenség alapjait leraktad, és isteni képmásodra megalkottad az embert, a férfinak elválaszthatatlan segítőtársul adtad az asszonyt, hogy ne ketten legyenek többé, hanem egy emberként éljenek, és így arra tanítasz minket, hogy nem választhatjuk széjjel, amit akaratod egynek alkotott.
Nézz kegyesen szolgálódra, aki oltalmazó áldásodat kéri a házasélet küszöbén: a szeretet és a békesség lakjék lelkében, és állhatatosan kövesse azoknak a szent asszonyoknak példáját, akiket a Szentírás magasztal!
A férje bátran hagyatkozzék reá, és elismerve őt egyenlő társának, aki vele a kegyelmi életben is osztozik, méltó tisztelettel legyen iránta, és mindvégig azzal a szeretettel szeresse, amellyel Krisztus szerette egyházát!
Most pedig azért könyörgünk, Uram, hozzád, hogy ezek a szolgáid mindig a hitnek és parancsaidnak útján járjanak, s a házastársi hűséget őrizve az erkölcsi tisztaságnak példái legyenek. Az evangéliumból merített erővel mindenki előtt tanúságot tegyenek Krisztusról, a termékenység áldásában részesülve bizonyuljanak erényes szülőknek, és fiaiknak fiait mind a ketten láthassák!
Az életük legyen hosszú és boldog, s a szentek társasságába jussanak a mennyben, Krisztus, a mi Urunk által.

 

Záró áldás (többféle lehet)

 

Pap: Istenünk, az örök Atya, őrizzen meg benneteket egyetértésben és kölcsönös szeretetben, hogy Krisztus békéje töltse el lelketeket, és otthonotokban mindig megmaradjon!
Hívek: Ámen!
Pap: (Legyetek áldottak gyermekeitekben) találjatok az életben őszinte jó barátokra és éljetek minden emberrel igaz békességben!
Hívek: Ámen!
Pap: Isten szeretetéről tanúskodjatok a világban, hogy a szenvedők és a szegények, akikhez jók voltatok, egykor hálásan fogadjanak majd Isten örök hajlékában!
Hívek: Ámen!
Pap: És titeket, mindnyájatokat, akik itt együtt vagytok, áldjon meg a mindenható Isten: az Atya, + a Fiú + és a Szentlélek!
Hívek: Ámen!

 

Kivonulás

 

A templomból az újdonsült házasok lépnek ki először, utánuk a pap, a tanúk, majd a vendégek. A templom előtt következnek a gratulációk.

Fogadás, köszöntés

Pap: Krisztus Egyházának nevében kérdezem: Mi a gyermek neve?
Szülők: N.
Pap: Mit kértek Isten Egyházától N. számára?
Szülők: A keresztséget.
Pap: Kedves szülők! Nektek, akik gyermeketek számára a keresztséget kéritek, kötelességetek lesz őt úgy nevelni, hogy hitünk szerint éljen. Tartsa meg Isten parancsait, úgy szeresse Istent és embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította. Vállaljátok-e ezt a kötelességet?
Szülők: Vállaljuk.
Pap: Keresztszülők! Megígéritek-e, hogy támogatjátok a gyermek szüleit vállalt kötelességük teljesítésében?
Keresztszülők: Megígérjük.
A pap, majd őt követően a szülők, keresztszülők a kereszt jelével megjelölik a keresztelendő homlokát.

Isten szentjei közbenjárásának kérése

Pap: Szentséges Szűz Mária, Isten anyja,
Mind: Könyörögj érettünk!
Pap: Keresztelő Szent János,
Mind: Könyörögj érettünk!
Pap: Szent József,
Mind: Könyörögj érettünk!
Pap: Szent Péter és Szent Pál apostolok,
Mind: Könyörögjetek érettünk!
Pap: Istennek minden szentjei,
Mind: Könyörögjetek érettünk!

Imádság a gonosz lélek hatalmának megtöréséért és a keresztség előtti megkenés. Ellentmondás a sátánnak, és a hit megvallása

Pap: Kedves Szülők és Keresztszülők! … Ellene mondotok-e a sátánnak?
Szülők, keresztszülők: Ellene mondunk.
Pap: És minden cselekedetének?
Szülők, keresztszülők: Ellene mondunk.
Pap: És minden csábításának?
Szülők, keresztszülők: Ellene mondunk.
Pap: Hisztek-e Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki Szűz Máriától született, kínhalált szenvedett, de föltámadt a halálból, és ül az Atyának jobbján?
Szülők, keresztszülők: Hiszünk.
Pap: Hisztek-e a Szentlélekben, a Katolikus Anyaszentegyházban, a szentek közösségében, a bűnök bocsánatában, a testnek  feltámadásában és az örök életben?
Szülők és keresztszülők: Hiszünk.
Pap: Ez a mi hitünk. Ez az anyaszentegyház hite, amelyet boldogan vallunk Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
Pap: Akarjátok-e, hogy N. elnyerje a keresztséget az Egyház hitében, amelyet az imént mindnyájan megvallottunk?
Szülők, keresztszülők: Akarjuk.

A pap megkereszteli a gyermeket.
Keresztség utáni megkenés
Fehér ruha átadása
Égő gyertya átadása
Miatyánk
Áldás

Mikor gyóntam utoljára?

Miért maradt el ilyen sokáig?

1.Uradat, Istenedet imádd és csak Neki szolgálj!

  • – Imádkozom-e reggelente? (Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?)
  • – Imádkozom-e esténként? (Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret vizsgálatot?)

 2. Isten nevét hiába ne vedd!

  • – Káromkodtam? (Isten és a szentek nevét ejtettem-e ki átkozódó, csúnya szavak kíséretében? – Milyen gyakran?)
  • – Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül? (Mondok-e egy fohászt, ha káromlást hallok?)
  • – Esküdöztem fölöslegesen? – Szent dolgokkal tréfálkoztam?

3. Az Úr napját szenteld meg!

  • Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Hanyagságból? Hányszor?)
  • – Szentmisén Isten és az ott levők iránti szeretettel vettem részt?
  • – Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?
  • – A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?)

4. Atyádat és anyádat tiszteld!

  • – Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?
  • – Tisztelem-e az idősebbeket? (Iskolában, utcán stb.)

5. Ne ölj!

  • Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni? – Másoknak fájdalmat okozni? (Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?)
  • – Vigyázok-e egészségemre? (Kerülöm-e a dohányzást, az alkoholt?)
  • – Csábítottam-e mást bűnre?

6. Ne paráználkodj!

  • Paráználkodtam-e? – Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant?
  • – Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?
  • – Cselekedtem-e tisztátalant – mással vagy magammal (“önkielégítés”? Hányszor?)
  • – Ha parázna gondolatom támadt, próbáltam-e lélekben Istenhez fordulni?

7. Ne lopj!

  • Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? (Visszaadtam-e már?)
  • – Vigyáztam-e magam és mások holmijára?
  • – Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért? (Iskolában, utcán, vonaton?)
  • – Nem “lopom-e” az időt? – Becsülettel végzem-e kötelességeimet? (Hittan, tanulás, munka?)

8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!

  • Hazudtam? – Okoztam-e ezzel másnak kárt?
  • – Rágalmaztam? (Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?)
  • – Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!

  • Irigykedtem-e? (Más értékeire, tehetségére stb.?)
  • – Szívesen adtam-e rászorulóknak? (Tulajdonomból, időmből?)

1. Isten terve rólam

Istennek szép terve van rólam. Az a terve, hogy Jézus kibontakozhassék bennem. Nekem e célért csak egyet kell tennem: mindenben teljesítenem az Ő akaratát.

  • – Él-e bennem a vágy, hogy Isten terve teljesüljön bennem?
  • – Hogy megtaláljam azt a hivatást, amire Isten szánt?
  • – Imádkozom-e ezért?
  • – Ne aggódjatok – mondja Jézus. Tudom-e rábízni magam Isten gondviselő szeretetére?
  • – Törekszem-e arra, hogy jobban megismerjem hitemet, s ezáltal Isten reám vonatkozó tervét?
  • – Szánok-e elegendő időt az Istennel való kapcsolat elmélyítésére? (Ima, szentírás, lelki olvasmányok, elmélkedések stb. – lelki vezetőmmel való megbeszélés alapján?
  • – Figyelek-e lelki vezetőm irányítására?
  • – Lelkiismeretem által a Szentlélek vezet, hogy Isten terve megvalósulhasson bennem.
  • – Azonnal követem-e lelkiismeretem indításait? (Pl. hogy ne válaszoljak egy sértésre; ne nézzek meg valamit; első szóra engedelmeskedjek; reggel azonnal ugorjak ki az ágyból stb.)
  • – Kötelességeimet (hittan, tanulás, munka) becsülettel, örömmel végzem-e?
  • – Rendszeres vagyok-e az étkezésben – vagy gyakran torkoskodom?
  • – Cselekedeteim előtt néha megállok-e, hogy meggondoljam: most, itt hogyan tudom teljesíteni Isten akaratát?

2. Jézus a testvérben

Isten első akarata, hogy szeressük Őt és embertársunkat. (Amit egynek teszünk, Neki tesszük.)

  • – Észrevettem-e Jézus jóságát embertársaimban? – Örömet szereztem-e nekik azzal, hogy megdicsértem a bennük levő jót? (Vagy sokszor megbíráltam őket?)
  • – Legalább olyankor, ha nehezemre esett mások szolgálata, gondoltam-e arra, hogy embertársaimban Jézust szolgálom?
  • – Azzal az elhatározással szoktam-e embertársaim közé menni (iskolába, hittanra, haza), hogy örömet akarok szerezni nekik?  –  Vagy inkább azzal az elvárással, hogy ők szerezzenek nekem örömet?
  • – Tudtam-e mások kedvéért lemondani akaratomról, elképzelésemről? – vagy minden áron ragaszkodom ahhoz?

3. Jézus a szenvedésben

Jézus a kereszten, majd elhagyottságában magára vette szenvedésünket. Azóta minden fájdalomban felismerhetjük Őt. Ha vele egyesülünk, minden szenvedés a feltámadásba vezet.

  • – Testi és lelki fájdalmaimban felismertem és köszöntöttem-e a szenvedő Jézust? Vele egyesülten örömmel ajánlottam-e fel szenvedésemet másokért?
  • – Hibáim, gyengeségeim érzetében felismertem-e az értük gyengévé lett Jézust? Így sikerült-e újrakezdenem az Ő erejében?
  • – Szenvedésemben, kedvetlenségemben gondoltam-e arra, hogy a sötétségből a szeretet vezet ki? (Jn 14,21;  1 Jn 3,14)
  • – Ha egy hibázó, bűnös embert láttam, gondoltam-e arra, hogy Jézus érte is meghalt? – Tudtam-e Jézus szemével nézni rá?
  • – Bármilyen fájdalommal, sötétséggel találkoztam, köszöntöttem-e ott is Jézust?

4. Szentháromságos küldetésem

Isten ajándékait, a szentségek kegyelmeit azért kapjuk, hogy használjunk vele másoknak; hogy ők is eljussanak Istenhez.

  • – Gondolok-e arra, hogy felelős vagyok embertársaimért? – Hogy úgy kell szeretnem őket, hogy Jézus megszülethessék és növekedhessék bennünk?
  • – Törekszem-e arra, hogy Jézus élhessen bennem?  –  Hiszen csak Ő tud bennem megtéríteni másokat!
  • – Törekszem-e arra, hogy hittanos társaim és köztem növekedjék a szeretet? – Hiszen Jézus azt akarja, hogy erről ismerje meg Istent a világ!
  • – Ha feszültség volt hittestvéreim és köztem, elkövettem-e mindent, hogy ez megszűnjék?
  • – Végzek-e valami konkrét szolgálatot keresztény közösségem (egyházközség, hittanosok) érdekében? – Vajon mit tehetnék még?

 Köszönöm, Uram, hogy megmutattad gyengeségemet és a Te Jóságodat.

Add, hogy erődből új életet kezdhessek!

 

A Legszentebb Eukarisztia a mi Urunk Teste és Vére a kenyér és bor színe alatt, amelyet Megváltónk azért rendelt, hogy mindennapi lelki táplálékunk legyen a Mennyek Országa felé vezető utunkon. Az Utolsó Vacsorán Krisztus felfedte jövendő szenvedését az Eukarisztia titkában, amikor a kenyeret és bort mint értünk adott Testét és Vérét nyújtotta át apostolainak és általuk mindnyájunknak, akik hiszünk benne. “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”- fűzte hozzá, amelyet minden időkben parancsként fogunk fel és követünk. Így nemcsak a szentmiséken való részvétel, hanem az Oltáriszentségben való részesedés is örömteli kötelességünk. De mindezeken is túlmutat óhaja, hiszen szavaiból az Eukarisztia titka továbbadásának kötelezettsége is következik. Ezért személyes jó példánkon túl gyermekeinkkel is megosztjuk a Titkot és minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy vegyék és egyék, éljenek és erősödjenek a mi Urunk testéből.

Első szentáldozásra az gyermek engedhető, aki korának megfelelő érettséggel képes az Eukarisztiát megkülönböztetni a közönséges kenyértől és bortól, valamint megfelelő hittani ismeretekkel rendelkezik. Ez általában 7-8 éves kor és két esztendő hittanos tanulmány után következhet be legkorábban.

Amennyiben szeretné gyermekét az első szentáldozáshoz elvezetni, írassa be hittanra! (Plébánia iroda)

Felnőttek és a 13. életévet betöltött gyermekek első szentáldozásra való felkészítése a bérmálásra való felkészítéssel együtt történik. Ha ilyen szándékai vannak, a legnagyobb örömmel segítünk! Kérjük írjon levelet vagy keressen fel bennünket személyesen!

“A bérmálás szentsége jegyet hagy hátra, és a keresztény beavatás útján előrehaladó megkeresztelteket a Szentlélek adományával gazdagítja, és tökéletesebben kapcsolja az egyházhoz, megerősíti és szorosabban kötelezi őket, hogy szóban és tettben Krisztus tanúi legyenek, s a hitet terjesszék és védelmezzék.” (CIC. 879.)

Éppen ezért megfelelő érettséget és előképzettséget igényel. A bérmálás alsó korhatára jelenleg a 14. életév betöltése, a felvételéhez szükséges hittani ismeretek elsajátításához és a megfelelő lelki előkészületekhez általában minimum 2 esztendő szükséges.

Amennyiben szeretné, ha gyermeke részesülne a bérmálás szentségében és ezáltal felnőtt módon részt vállalna az Egyház küldetésében, írassa be hittanra! ( Plébánia iroda)

Ha felnőtt módon szeretne a bérmálás szentségében részesülni, kérjük írjon levelet vagy keressen fel bennünket személyesen! Örömmel segítünk!

“Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház papjait. Imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer.” (Jak 5,13) Ez a szentírási idézet Jakab leveléből egyértelműen megtanít bennünket a betegek szentségének jelentőségére. Amikor az ember élete veszélybe kerül – akár rendkívüli betegség, akár az idős kor miatt -, fontos, hogy a szenvedő keresztény testi-lelki enyhülést nyerjen Istentől. A papok nem saját hatalmukból, hanem küldetésükkel járó hivataluk erejénél fogva képesek vigaszt és enyhülést nyújtani a betegeknek. A pap személyében maga Krisztus látogat el a bajbajutott emberhez, hogy a keresztény ember szenvedését a saját maga szenvedéséhez kapcsolja. Napjainkban – sajnos – többnyire nem vesszük elég komolyan ezt a szentséget. Ennek az az oka, hogy túlzottan hozzákötik az emberi élet utolsó óráihoz. Pedig a szentséget nem azért alapította Krisztus, hogy a keresztény halált valamiféle jámbor halállá változtassa át, hanem azért, hogy minden emberi szenvedést megszenteljen és ezáltal értelmet adjon neki. Szükséges tehát, hogy akinek élete veszélybe kerül, éljen a szentségben kapott kegyelmekkel. Lehet, hogy épp ennek a szentségnek az erejében lesz képes a teljes gyógyulásra, de – ha Isten másként akarja – ez a szentség segítheti hozzá sorsának elfogadására és az örök életbe való nyugodt átköltözéshez. A hozzátartozók, családtagok felelőssége igen nagy. Sokszor beteg hozzátartozóink örülnének a szentségnek, de már nem képesek azt a maguk erejéből kérni. Beteghez papot hívni nem valamiféle lemondás a beteg életéről, hanem a lehető legnagyobb ajándék, amit a veszély idején adhatunk. Ne halogassuk a hívást! Nincs annál rosszabb – a hozzátartozók számára és a pap számára sem -, amikor a pap már nem ér oda. Plébániánk nagy területi kiterjedése miatt különösen is fontos, hogy időben értesítést kapjanak a lelkipásztorok, ha valaki rászorul a szentségre. Ez a rászorultság már akkor fennáll, amikor a beteg járóképtelen, nem képes a maga erejéből elmenni a templomba. De ugyancsak veszélyes életkor a 60. életév betöltése utáni időszak. Keresztény életünkhöz a 60. életév betöltése után hozzátartozik a betegek szentségének évente egyszer való felvétele, illetőleg az előtt is, ha valaki komoly betegségben szenved. Szeretettel arra kérünk tehát mindenkit, hogy jelezze, ha környezetében katolikus betegről, szenvedőről van tudomása.

“Az egyház az elhunytakért is felajánlja Krisztus húsvéti eukarisztikus áldozatát, hogy az egymással való szoros kapcsolat révén egyeseknek kieszközölje a lelki segítséget, másoknak pedig a remény vigasztalását nyújtsa.”

(A Misekönyv Általános Rendelkezéseiből 335.)

Könnyű tehát megértenünk, hogy ha valaki azt kéri papjainktól, hogy elhunyt vagy élő szeretteiért mutasson be szentmiseáldozatot, akkor ezt elsősorban azért teszi, hogy Isten segítségét kérje számára, ezáltal Istenben való reménysége is megerősödjék. Amikor az eukarisztikus áldozatot (szentmisét) valakinek a javára felajánljuk, akkor azt kérjük az Istentől, hogy Krisztus keresztáldozata miatt könyörüljön meg az illetőn, vagyis halmozza el kegyelmével. Isten pedig, miután Krisztus minden bűnünkért végérvényesen meghozta az engesztelő áldozatot, valóban megsegíti azt, akiért a szentmise áldozatát bemutatják. Bár a hívek többnyire elhunytakért kérik a szentmise bemutatását, a szentmisét nyilvánvalóan élőkért is bemutatjuk, sőt ezek száma általában nagyobb.

A gyászmiséknek három fő típusuk van:

1. temetési szentmise (fekete vagy lila színben a temetéshez kapcsolódóan)

2. évfordulós szentmise (ha a liturgikus szabályok lehetővé teszik, fekete vagy lila színben)

3. megemlékező szentmise

  • kimondott gyászmise (fekete vagy lila színben)
  • bármely más szentmise, amit az elhunytért ajánlunk fel (szövegei, színe az aktuális nap szerint)

Gyászmise mondását bármely paptól kérhetjük, aki időbeosztásának függvényében tudja azokat elvállalni. A temetési miséket kivéve jó, ha olyan napra kérjük a szentmise felajánlását, amely napon és időben egyébként is van szentmise templomunkban. Ezeket általában probléma nélkül tudjuk vállalni, míg az egyéni időpontokban végzett szentmiséket nagyon nehéz beilleszteni a lelkipásztori munkarendbe.

 

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.

Főünnepek

1. Szűz Mária, Isten anyja (jan. 1.), kötelező ünnep.

(XI. Pius 1931-ben az efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be újra Mária istenanyaságának régi ünnepét, és október 11-re helyezte. A II. Vatikáni Zsinatot követően került január 1-jére.)

2. Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony (aug. 15.), kötelező ünnep.

(Az V. századból származó jeruzsálemi olvasmányos könyv szerint ez a nap “Máriának, az Istenanyának a napja”, majd úgy szerepel az iratokban mint Mária “mennyei születésnapja”, illetve “elszenderülésének” ünnepe. Rómában a VII. század közepén aug. 15-én “Mária égi születésnapját” ünnepelték, ez a nap lett “Mária mennybevétele”. Hittételként XII. Pius pápa 1950. nov. 1-jén hirdette ki, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvitetett a mennyei dicsőségbe.)

3. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája (okt. 8.).

(Első királyunk, Szent István halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába helyezte, amiről népünk története során mindig megemlékezett. A millennium alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 8-ra engedélyezte ennek ünnepét. Ma főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna felszentelésének (1980) évfordulója.

4. A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (dec. 8.), erdélyi egyházmegyékben kötelező ünnep.

(Annak ünneplése, hogy Mária fogantatásának első pillanatától kezdve mentes volt az áteredő bűntől és következményeitől. Az ünnep első nyoma a VIII. századból “Mária fogantatása” néven ismert. A XII. században egész Európában elterjedt, majd IV. Sixtus pápa 1477-ben felvette a római egyház ünnepei közé. IX. Pius pápa 1854. dec. 8-án kihirdette a “Szeplőtelen Fogantatás” dogmáját.

Ünnepek

1. Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) (júl. 2.)

2. Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) (szept. 8.)

(Eredete valószínűleg a jeruzsálemi Szent Anna-templom szentelési napjához kötődik, melyet Mária szülőháza helyén építettek az V. században.)

Emléknapok

  1. A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária (febr. 11.)
  2. Szűz Mária, a keresztények segítsége (máj. 24.)
  3. Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve (Pünkösd utáni második vasárnap utáni szombat)
  4. Kármel-hegyi Boldogasszony (júl.16.)
  5. Szűz Mária római főtemplomának felszentelése, Havas Boldogasszony (aug. 5.)
  6. Boldogságos Szűz Mária Királynő (aug. 22.)
  7. Szűz Mária szent neve (szept. 12.)
  8. A fájdalmas Szűzanya (szept. 15.)
  9. Rózsafüzér Királynője (okt. 7.)

 

“ház-szentelés”

 

Antifóna: Bölcsek jöttek napkeletről Betlehembe, hogy hódoljanak az Úr előtt. Megnyitották kincsesládájukat, és drága ajándékokat adtak át: aranyat a fölséges Királynak, tömjént az igaz Istennek, és mirhát az Úr temetésére. Alleluja.

P.: Békesség e háznak.

H.: És minden lakójának.

P: Könyörögjünk! Mindenható Urunk, Istenünk! Áldd meg ezt a házat (ezt a helyiséget). Lakjék benne egészség, tisztaság és a lélek legyőzhetetlen ereje; töltse el alázat, jóság és szelídség, engedelmesség és hálaadás. Kérünk, maradjon meg szent áldásod ezen a házon (helyiségen) és minden lakóján.

Mindenható Atyaisten, te a keresztségben gyermekeiddé fogadtál minket, és Fiadnak Jézus Krisztusnak testvéreivé tettél. Erősítsd meg a mi vele való közösségünket, és add, hogy családjainkban egyetértésben és szeretetben éljünk. Istenünk, védd meg ezt a házat minden rossztól és a bűntől. Áldd meg ezt a hajlékot és mindazokat, akik benne laknak, hogy neked, mint családi egyház, lelki áldozatokat hozhassanak a szeretet aranyával a szenvedés mirhájával és az imádság tömjénével. 

Krisztus a mi Urunk által