A VESZPRÉMI REGINA MUNDI

* VILÁG KIRÁLYNÉJA *

PLÉBÁNIATEMPLOM  TÖRTÉNETE

 

A csúcsíves templomot 1860-ban Ranolder János megyéspüspök építtette az angolkisasszonyok zárdájával egy időben. A templomot 1860 szeptember 16-án az iskola megnyitásakor maga a püspök szentelte fel a Boldogságos Szűz Mária Nevének tiszteletére. A terveket Szentirmay (Scharnbeck,) József készítette a bécsi fogadalmi templom mintájára, neogót stílusban. A rendház-iskola együttese és a hozzá tartozó templom a romantikának a gótikus formaelemeket alkalmazó irányzata szerint készült.

 

A templom lábazata homokkőből épült, a bejárat keretét és lépcsőjét pedig almádi vörös kőből faragták.

Kerámiából készült az ajtó fölötti ornamentika, a szobrok, és a szoborfülkék keretezése, a rózsaablakok, a lépcsőzetes attika alatti díszítés, a torony ablakkeretei és rozettái, valamint a fiatornyok süvege.

A bejárat fölötti aranyozott díszek, valamint a szobortartó konzolok terrakottából (égetett agyagból) készültek. A homlokzati részen a szoborfülkékben Szűz Mária, Szent István és Szent Imre szobra került elhelyezésre.

A torony harmadik emeletén csúcsíves záródású harangnyílásokat alakítottak ki. A torony négy sarkán fiatornyok ülnek. A nyolcszögű, karcsú, fémlemezes fedésű toronysisak élein kúszólevelek futnak a csúcson elhelyezett keresztvirágig, amely fölött egyszerű kovácsoltvas kereszt áll.

A harangok a templomtoronyban vannak elhelyezve. A kisharang átmérője 60 cm, rajta csak az öntés évszáma: 1860 és a zárdatemplom építésének éve, valamint a harang anyagából készült feszület látható. A nagyobbik harang 242 kg-os, átmérője 77 cm, a harangon a következő szöveg olvasható: „Öntette Tóth Árpád, Veszprém- Szent András tiszteletére, közadakozásból 1925-ben, Beleznay Etelka zárdafőnöksége idején, kezdeményezte Pósa Endre.

1885-ben az akkori főnöknő Soóky Karolina a zárdatemplomhoz kapcsolódóan kettős kápolnát építtetett Jézus Szíve és a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére. A felszentelési szertartást Tallián Lázár apátkanonok végezte .A lourdes-i Mária szobor eredetileg a kórus alatt foglalt helyet, és a kápolna felépítése után került át jelenlegi helyére. 1886. május 30-án Pribék István püspök úr áldotta meg.

A templom három boltszakaszát gótikus keresztboltozattal fedték. A nagy belmagasságú teret szentély zárja le, amely csúcsíves diadalívvel csatlakozik hozzá, bordás boltozatú, sokszögű.    A két lépcsővel megemelt szentélyt korábban kovácsoltvas áldoztatórács választotta el a hajótól. Az új liturgiához igazodó szembemiséző oltár elhelyezésekor ezt eltávolították.

A romantikus ízléssel kialakított eredeti oltár alapépítménye vörösmárvány tömb, vakmerő ornamentikával. Ezen áll a szentségtartó, melyet csúcsíves nyílásban elhelyezett levél- szalagminta díszít és kétszárnyú ajtó zár.

A főoltár szobra az Imaculata-t ábrázolja (ismeretlen olasz művész alkotása). A szobrok gipszből készültek, az oltárépítmény terrakotta. A szoborfülkében álló Szűz Mária szobor két oldalán Szent Péter és Szent Pál szobrai állnak. A szoborfülkét rózsainda díszítés keretezi, a szemöldökpárkányon kúszólevélsor fut és keresztvirág zárja azt.

A főoltár színes üvegablakai valószínűleg magyar szenteket ábrázoltak. Ezeket Szlanár Miklós készítette. Sajnos a II. világháború alatt ezek megsemmisültek. A későbbiek során jótékony adakozók támogatása által készültek el az új üvegablakok. A szentélyben a Szentháromságot, az oratórium felöli részen a Szent családot, a kápolna felöli oldalon Szent Józsefet és Szent Erzsébetet ábrázoló színes üvegablakok láthatók.

A támpillérekről karcsú faloszlopok indulnak. Folytonosságuk megszakad, szoborfülkéknek adva helyet., melyeken apostol-szobrokat helyeztek el. A szobrok fölötti baldachinról fut tovább a faloszlop, majd a glóriás angyaloktól indulva fokozatosan szétválik a hevederre és a bordákra.

A gótikus formaelemekkel díszített sárgaréz lámpák valószínű a századfordulón, a villany bevezetésekor készültek.

1922-ben aktuálissá vált a templom restaurálása. Az építészek: Fabb Károly, Héjj Imre, Molterer János, Bazsi Gyula, a szobrász Homori Béla, a festő Jelinek Sándor, az üvegfestő művész Zsellér Imre, és Gombor József villanyszerelési vállalkozó díjtalanul dolgoztak.

1924 szeptemberében Kránitz Kálmán püspök úr szentelte fel az újjáépített Jézus Szíve kápolnát. A szentmisén Gaál Sándor, a város zenei életének vezető egyénisége orgonált és közreműködött az Angolkisasszonyok Intézetének énekkara. A templom déli falához épített kápolna fedése nyomott csúcsíves hevederes dungaboltozat. A hajó nyugati végéhez egy lépcsőfokkal megemelt sokszögzáródású szentély kapcsolódik, fölötte gótikus bordás boltozat. A szentélyt lezáró fal csúcsíves nyílásába „Jézus Szíve”-t ábrázoló üvegablak került beépítésre. A kápolna szentélye mellett jobbra a gyermek Jézust karján tartó Szt. Jószefet ábrázoló szobor áll, míg bal oldalán a keresztelőkút található. Az északi hosszú falon – a három boltszakasz tengelyében- csúcsíves nyílás kapcsolja a bővítményt a templom teréhez. A hajó keleti falán terméskő keretben Szűz Mária szobra látható.

A padlóburkolat átlósan fektetett kehleimi kőlap.

A főbejárattól balra egy kis fülkében a fájdalmas Szűzanya szobra állt. M. Soóky Karolina főnöknő hozatta 1880-ban a Müncheni Műintézetből. Ismeretlen szerző alkotása. Jelenleg az oldalbejárat felöli folyosón található.

A templom hátsó boltszakasza alatt, a falba befogott öntöttvas konzolok és kör keresztmetszetű öntöttvas oszlopok tartják a kórust. A karzatot a hajó felé díszes kovácsoltvas korlát zárja le amelynek egyes szerkezeti elemei a 19. század második felének új anyagokat kereső törekvéseit idézik.

1933-ban M. Ghimessy Mária házfőnöknő orgonát készíttetett 7000 arany pengőért Pécsett Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyárban. A 447 sípból álló légnyomatú csőrendszerű orgona a kóruson található.  A két manuál 54 billentyűzetű játszóasztal az orgona előtt van elhelyezve. A villamos fujtató a toronyfülkébe került .

1943-ban a tanítóképző indulásának 50 éves évfordulójára új márvány tabernákulum (szentségház) készült fém ajtóval. A tabernákulum két oldalán elhelyezett márvány fülkesorban a négy evangélista szobra található, melyek az oltárnál jóval korábbi eredetűek.

1944. április 30-án ünnepélyes szentmise keretében Mindszenty József püspök szentelte fel.

1948-ban megkezdődött Magyarországon a szerzetesi intézmények államosítása. Az angolkisasszonyok temploma augusztus 01-vel plébániatemplom lett.

1960-ban a templom felszentelésének 100. évfordulójára elkészültek az új faragott stáció képek, melyek Sugár Béla faszobrász alkotásai.